Kilenc órára mindenki elkészült. Hozattunk fel reggelit és közben megbeszéltük, hogy hová menjünk a nap folyamán. Végül egy bevásárlóközpontot tűztünk ki célul. Justin útközben 'beavatott', hogy minden koncerthelyszínen vesz minimum egy cipőt. Hát elnézve a cipőkollekcióját, egyáltalán nem lepődtem meg.
Bejártunk vagy kilenc cipőboltot, mire találtunk neki olyat, amilyenje még nincsen. Egy türkizkék, limitált szériás magasszárú NIKE cipő volt. A pipa fekete rajta.
Én is vettem egyet, vagyis anyutól kaptam egyet. Az enyém zöld magasszárú és sárga pipa volt rajta. Justin találta, de nagyon bejött. Közben rájöttem, hogy csak egy pólómmal tudnám felvenni, így vettem még hozzá három felsőt és egy ugyanolyan zöld kabátot, és még nadrágot, még egy cipőt és egy csomó pólót. Justin, anyu és Pattie is vettek maguknak egy csomó mindent. Hihetetlen sok szatyorral vonultunk végig a bevásárlóközponton. Mindenki megbámult. Még sosem vettem ennyi mindent egyszerre.
A plázában ettünk. Mindenki pizzát.
-Most mibe pakoljuk ezt a sok ruhát? - mutattam a szatyrokra.
-Hát... Akkor még bőröndöket is kell vennünk. - nevetett fel anyu. Láthatóan élvezte a vásárlást.
Én olyan fáradt voltam az egésznapi járkálástól, a tegnapi későnfekvéstől és a mai koránkeléstől, hogy inkább hazamentem. A cuccaimat otthagytam. Azt mondták hagyjam ott. Ne cipeljem gyalog.
Szerencsére a szálloda nem volt túlságosan messze így odataláltam, és el sem aludtam útközben. Bent lerúgtam magamról a cipőm és ledobtam a kabátom és ledőltem az ágyra. Rögtön elaludtam.
Mikor felébredtem nagyot nyújtózkodtam és felültem. Az ágyam végében egy gyönyörű szürke, gurulós bőrönd volt. Lila virágok voltak ráhímezve. Mikor megláttam elmosolyodtam. Ránéztem az órámra 18:26. Tehát három órát aludtam. Összeszedtem magam, kikászálódtam az ágyból és megkerestem anyuékat.
Anyu éppen Justinnal tanult, Pattie pedig újságot olvasott.
-Sziasztok! - köszöntem nekik. - Köszönöm a bőröndöt. Nagyon tetszik. Gyönyörű.
-Édesanyádnak köszönd. Ő vette és ő is választotta. - magyarázta Pattie.
Odaszaladtam anyuhoz, megöleltem és megpusziltam. Justin után én következtem a tanulásban. Egy óra alatt megtanultam és anyu most nem adott 'házit' vagyis önálló feladatot. Mikor készen lettünk, már indultunk is a koncerthelyszínre.
A soundcheck következett. Itt sokkal több V.I.P. -s volt, mint Budapesten. Justin azt mondta üljek be a színpadra. Először vonakodtam, de addig kérlelt amíg bementem. Mikor a lányok megláttak rögtön fújolni kezdtek. Justinra néztem egy amolyan 'énmegmondtamhogynemjóötlet' fejjel. Elmosolyodott és megszólalt.
-Héj! Lányok! Lányok, nyugi! Ő nem a barátnőm. - nagy üdvrivalgás tört ki, mire nevetnek kellet. - Ő itt Csenge. A tanárnőm lánya. Velünk utazik a turnén. - erre az előbbihez hasonló utálkozás támadt. A soundcheck végén lementem a színpadról.
-Te jó Isten! Mi lesz, ha barátnőd lesz? Szegény lány! - mosolyogtam Justinra.
-Hát az tény, hogy elég erős idegzetűnek kell majd lennie. - nevetett és elszaladt öltözni.
A koncert jól sikerült. Minden hasonlóan zajlott, mint a Magyarországi koncerten. Jus ittis beült egy szívecskébe, itt is gyönyörű lány volt a OLLG és itt is ugyan azok a dalok hangoztak el, mint akkor, csak más sorrendben.
Anyunak is nagyon tetszett. Látni lehetett az arcán, hogy élvezi ezt az egész dolgot ami a napokban történt velünk. Ezt jó volt látni. Én is így éreztem.
Fél 11 körül keveredtünk vissza a szállodába. Siettünk aludni, mert holnap reggel kilenckor indulunk Amerikába. Ó te jó ég! Megyek Amerikába! (: Az első megállónk Jacksonville.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése