Beültünk a kocsiba. Justin elindította az autót és bepötyögött egy címet a GPS-be.
-Nem kérdeztük meg anyuékat, hogy meddig maradhatunk. - jutott eszembe hirtelen.
-De én igen. Egyig! Most van 20:49.... Úgyhogy van bő négy óránk.
-És milyen buliba is megyünk? - kérdeztem kíváncsian.
-Az egyik volt táncosom itt lakik és ő tart ma egy bulit.... Meghívattam magunkat! - vágott önelégült fejet.
-Hát ez nagyon jó lesz.... Senkit sem ismerek onnan.... - nevettem.
-Én sem! Csak Bent. - nyugtatott meg.
Még pár percig beszélgettünk. Elmondta, hogy Ben unta az örökös turnézást, ezért hagyta ott a csapatot. Megtudtam, hogy Justin összes táncosa közül vele volt a legjobb kapcsolatban,de megértette Bent.
Megálltunk egy házzal szemben. A zene ritmusát már kintről lehetett hallani. Jus bezárta a kocsit, az ajtóhoz mentünk és bekopogtunk. Egy kb. 18 éves srác nyitott ajtót.
.Hééé, Justin haver!!! - kiabálta, mikor meglátta Just. Ebből megállapítottam, hogy ő Ben.
Lepacsiztak, ölelkeztek, majd a srác észrevett.
-Ki a hölgy? - kérdezte és rám mosolygott.
-Csenge vagyok. Hello. - fogtam kezet vele.
-Ben Taller. Nagyon örülök. És ti..... ?
-Nem. - mondta Justin. Mindannyian tudtuk mit akart kérdezni. - Ő a tanárnőm lánya és egy nagyon jó barát. - tette hozzá.
Ben betessékelt. Először én mentem be... Utánam a fiúk.
-Szóval csak nagyon jó barát... - 'súgta' oda Ben Jutinnak. Nem sikerült túl halkra, mert meghallottam. Nem reagáltam rá, csak elmosolyodtam.
Bent a házban elég sokan voltak. Nem volt tömeg, de jó bulinak tűnt.
-Ő itt a barátnőm Micha. - húzott oda maga mellé kedvesen egy szőke lányt Ben.
-Hello. Micha vagyok.
-Hello én Justin, ő pedig Csenge.
-Nagyon örülök! Justin a húgom imád, kaphatnék egy autogrammot neki?
-Persze.
-Akkor hozok egy lapot. - Justin bólintott.
Micha elment, majd egy kis idő múlva egy papírral és egy tollal tért vissza. Justin aláírta, majd táncolni mentünk. Meguntam a táncot és leültem.
-Leülhetek? - kérdezte egy hang. Felnéztem. Egy helyes, barna hajú srác volt az.
-Persze. Nyugodtan. - húzódtam odébb.
-Nick vagyok. Te pedig gyönyörű.
-Nem én Csenge vagyok. - nevettem.
-Csenge? Az milyen név? -
-Magyar.
-Az anyukám is magyar.
-Komolyan? - csodálkoztam.
-Tényleg. És... Kérsz valamit inni? Szívesen hozok neked.
-Igen... Valami gyümölcslevet.
-Ok. Hozok. De, maradj itt. Ne menj el! - utasított mosolyogva. Bólintottam.
-Itt leszek.
Elment és két pohár narancslével tért vissza.
Beszélgettünk, közben megittam a narancslevet.
Egyszer csak nagyon elálmosodtam. A szemeim lecsukódtak. Még mielőtt elaludtam kinyitottam résnyire a szemem. Nick taperolt és csókolgatott. Megijedtem, szólni akartam, hogy szálljon le rólam de elnyomott az álom.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése