16. Miami.

Tátott szájjal szálltam le a repülőgépről. Most nem voltak olyan sokan, csak néhány paparazzi lézengett körülöttünk. Őket Kenny megoldotta.

Körülnéztem... Csak pálmafákat láttam és a kék eget. Gyönyörű volt. Imádom ezt a helyet. *-*

A repülőtérről szokás szerint a szállodába mentünk lepakolni. Most mind az öten egy lakosztályban voltunk. Volt egy hatalmas hálószoba öt franciaággyal. Még sosem láttam így berendezett szobát. Volt még egy nappalirész és két fürdő. Konyha nem kellett, mert volt szobapincér és a földszinten egy nagy étterem is.

Leültünk beszélgetni a nappaliban egy kanapéra.

-Mehetnénk ma még valahova, nem? - kérdezte Jus és reménykedve rám nézett. Tudta, hogy imádok éjszaka kijárkálni. - Mert úgyis aludtunk a repülőn!

-Tőlem mehetünk, de hová? - erre elmosolyodott.

-Hát.. Azt nem tudom.... Majd keresek valami bulit.

-És ki jön? - néztem körbe.

-Én nem megyek! - mondta Pattie. - Fáradt vagyok.

Anyu is ezen a véleményen volt.

-És te, Kenny? - néztem rá. Szinte már aludta fotelben.

-Ha kellek megyek. - szuszogta.

-Aludj csak! - csapott Justin a térdére. Felállt. - Akkor gondolom még készülődni is akarsz. - nézett rám, arra célozva, hogy talán elkezdhetném.

-Ja, igen. - pattantam fel a kanapéról.

-Ok. Akkor menj készülni, én keresek valami bulit.

Bólintottam és a táskámhoz indultam.

Egy pánt nélküli fehér ruhát választottam. A mellemnél passzos volt, a mellem alatt egy csipke volt és onnan az anyag szépen esett. A combom közepéig ért.

A fürdőszobába siettem. Letussoltam, felkaptam a ruhát, a hajamat oldalra fontam egy copfba és egy masnit kötöttem a végére. A szememre egy kis csillogó szemhájpúdert tettem, és szempillaspiráloztam. Egy kis arcpír és készen is voltam.

Ahogy kiléptem Justin odakapta a fejét. Szemei tágra nyíltak. Nem mondott semmit csak bámult. Elpirultam, elég kínos volt. Anyu is nézett, egy dicsérő pillantást vetett rám.

-Vigyázz a lányomra. Nehogy valaki elrabolja. - mondta nevetve Justinnak. Nem értettem ezzel mire céloz.

-Persze! - mondta zavartan. - Indulhatunk? - ekkor vettem észre, hogy ő már át is öltözött.

-Igen... Találtál valamit? - indultam az ajtó felé.

-Igen, de cipőt nem veszel? - kérdezte nevetve.

Lenéztem a lábamra... Mezítláb voltam.

-De... - szaladtam vissza. Egy magas, telitalpú, fehér szandált vettem fel. Így pont olyan magas voltam, mint Justin. Nem értem miért mondják rá, hogy alacsony.

Le indultunk a kocsihoz....